A játékkonzol nem más, mint egy olyan célszámítógép, azaz egyetlen feladatra tervezett eszköz, amely kifejezetten számítógépes játékok futtatására szántak. A konzolok fejlesztése egyszerre futott a korai videojátékok fejlődésével, hiszen sokáig csak az „egy gép – egy játék” elvet lehetett követni. A ’90-es évek elejétől azonban, a PC piac rohamos megerősödésével és a számítógépek elterjedésével, a PC-k komoly vetélytársakká léptek elő.
A harc azóta folyik a konzolok és a számítógépek között. A PC-k előnyei a rugalmasság és a könnyű fejleszthetőség, hiszen bármikor lehet bennük alkatrészt cserélni, ezzel folyamatosan lépést lehet tartani a műszaki követelmények fejlődésével. A konzolok ezzel szemben 5-8 évig változatlan hardverrel jelennek meg, azonban ez a fejlesztők számára könnyebb és jobb optimalizálási lehetőséget jelent, amit ki is használnak.
Az igazán komoly konzolok a ’90-es évek közepén jelentek meg, a Sega Saturn, a Sony Playstation és a Nintendo 64 képében.
A következő generáció, amelyek az ezredforduló környékén jelentek meg, már jókora továbblépés volt a számítógépszerű struktúrák felé, kiterjesztett multimédiás képességekkel. Ide tartozott a Playstation 2, a Microsoft Xbox, a Nintendo GameCube és a Sega hattyúdala, a Dreamcast. Ezek közül messze a Sony gépe volt a legsikeresebb, összesen több mint 140 millió darabot adtak el belőle.
Az eddig utolsó, hetedik generáció képviselői a Sony Playstation 3, a Microsoft Xbox 360, és a Nintendo Wii voltak. Ezekre mind rendelkeznek valamilyen egyedi képességgel, így a Wii már a kezdetektől mozgásérzékelős irányítással rendelkezett, a PS3 Bluray lejátszót és FullHD felbontást kapott, míg az Xbox 360 az elsőként megjelenő szerepét vállalta fel.
Jelenleg ez a generáció már erősen idejétmúltnak tekinthető, és valószínű, hogy az év (2011) során várható a nyolcadik generáció megjelenése. Ezekről egyelőre csak a neveket lehet sejteni; Sony PS4, Microsoft Xbox 720 és Nintendo „Project Café”.