A jövő számítógépének működési elve. A mai és a kvantumszámítógép között a leglényegesebb különbség az, hogy a molekulák, atomok világában egy-egy részecske nemcsak a megszokott 1 vagy 0 állapotot veheti fel, hanem harmadik eset is lehetséges, amikor mindkét állapotot egyszerre foglalja el (szuperpozíció). Más szóval a hagyományos információs alapegységgel, az elektromos töltés formájában rögzített bittel ellentétben a kvantum bitet, az ún. qubitet az elektronok spinje határozza meg: az elemi részecskék pedig nem csak 0 vagy 1 pozícióban lehetnek, hanem akár mindkettőben egyszerre. A kvantumfizika világában egyébként ez természetes. Ebből következik, hogy a qubájt sem csak egyetlen szám lehet 0 és 255 között, hanem egyszerre mindegyik. Így a kvantumbitekkel, illetve kvantumbájtokkal sokkal több információ tárolható, és sokkal több művelet hajtható végre, mint a hagyományos kétarcú bitekkel.
Ilyen elven működő kvantumszámítógéppel már tipikus matematikai problémát is sikerült megoldani: többek között sikerült ismétlődő szakaszokat találni egy függvényben. A hagyományos számítógépeknek ehhez ciklusokra van szükségük, míg a kvantumgép egy lépésben megoldotta a feladatot. A szuperpozíciós lehetőségnek köszönhetően ugyanis a kvantumszámítógép nem egymás után adja össze a számokat, hanem egyszerre. Sok ezer egybekapcsolt és qubitbe rendezett részecske sok milliárd műveletet tud egyszerre elvégezni. Ezáltal fantasztikus lehetőségek nyílnak meg bizonyos számításoknál, például komplex algoritmusok vagy a köztudottan óriási számítási igényű keresési műveletek terén. Sajnos azonban a kvantumszámítógépek még erősen kísérleti állapotban vannak. A kutatók az áttörést a 2020-as évek elejére várják, amely a mikroprocesszorok bevezetésével egyenértékű minőségi ugrást jelenthet.