Szócikk változásai

A Linux megnevezést több értelemben is használják:

A Linux megnevezést több értelemben is használják:

A köznyelvben leginkább az első jelentés terjedt el.

Szigorú értelemben viszont a Linux azt a [nyílt forráskódú] kernelt jelenti, amelyet az 1990-es évek elején [Linus Torvalds] finn egyetemi hallgató írt meg, azzal a céllal, hogy az egy [operációs rendszer] alapját képezze. Miután nagyrészt kész volt vele, a [forráskód]ot a közönség rendelkezésére bocsátotta. Nagy lelkesedés fogadta, mivel ez volt a második nyílt forráskódú fejlesztés (az első a MINIX operációs rendszer volt), amellyel operációs rendszert lehetett írni. Abban az idő a UNIX-ok, a MS [DOS] és az [Apple] operációs rendszere is zárt volt, a fejlesztők, általában a kereskedelmi cégek szigorúan őrizték a forráskódokat. A GNU Projekt, amelyet 1984-ben [Richard Stallman] alapított, célja az volt, hogy ingyenes, nyílt forráskódú [szoftver]eket írjon, és végül egy UNIX-szerű rendszert alkosson.

Torvalds és Stallman munkája összeért, és a fejlesztők nagy lelkesedéssel vetették magukat a munkába: lelkes programozók hobbiból írták meg a különféle Linux-disztribúciókat és a hozzájuk tartozó szoftvereket. Ezek GNU GPL licensz alatt állnak, ami azt jelenti, hogy szabadon másolható, a forráskód átalakítható, de kereskedelmi forgalomban nem hozható, és mindig fel kell tüntetni az eredeti változat nevét és készítőjét.

A Linux disztribúciók között vannak csak parancssoros változatok, de a grafikus felülettel ellátott rendszerek esetében is fontos szerepet tölt be a parancssor. A legnépszerűbb disztribúciók a következők:

A köznyelvben leginkább az első jelentés terjedt el.

Szigorú értelemben viszont a Linux azt a [nyílt forráskódú] kernelt jelenti, amelyet az 1990-es évek elején [Linus Torvalds] finn egyetemi hallgató írt meg, azzal a céllal, hogy az egy [operációs rendszer] alapját képezze. Miután nagyrészt kész volt vele, a [forráskód]ot a közönség rendelkezésére bocsátotta. Nagy lelkesedés fogadta, mivel ez volt a második nyílt forráskódú fejlesztés (az első a MINIX operációs rendszer volt), amellyel operációs rendszert lehetett írni. Abban az idő a UNIX-ok, a MS [DOS] és az [Apple] operációs rendszere is zárt volt, a fejlesztők, általában a kereskedelmi cégek szigorúan őrizték a forráskódokat. A GNU Projekt, amelyet 1984-ben [Richard Stallman] alapított, célja az volt, hogy ingyenes, nyílt forráskódú [szoftver]eket írjon, és végül egy UNIX-szerű rendszert alkosson.

Torvalds és Stallman munkája összeért, és a fejlesztők nagy lelkesedéssel vetették magukat a munkába: lelkes programozók hobbiból írták meg a különféle Linux-disztribúciókat és a hozzájuk tartozó szoftvereket. Ezek GNU GPL licensz alatt állnak, ami azt jelenti, hogy szabadon másolható, a forráskód átalakítható, de kereskedelmi forgalomban nem hozható, és mindig fel kell tüntetni az eredeti változat nevét és készítőjét.

A Linux disztribúciók között vannak csak parancssoros változatok, de a grafikus felülettel ellátott rendszerek esetében is fontos szerepet tölt be a parancssor. A legnépszerűbb disztribúciók a következők:

Egyébként több, mint 300 disztribúció fejlesztése van folyamatban, de ezek közül csak néhány vált széles körben használttá.

A Linuxok asztali számítógépek és [szerver]ek üzemeltetésénél használtak. Ha nagy teljesítményű szerverről van szó, akkor szinte biztos, hogy valamelyik szerverekre írt linuxos disztribúcióval fog működni. Emellett számos hétköznapi gép - DVD lejátszó, telefon, PDA, háztartási gép - működését is Linuxok teszik lehetővé.

Egyébként több, mint 300 disztribúció fejlesztése van folyamatban, de ezek közül csak néhány vált széles körben használttá.

A Linuxok asztali számítógépek és [szerver]ek üzemeltetésénél használtak. Ha nagy teljesítményű szerverről van szó, akkor szinte biztos, hogy valamelyik szerverekre írt linuxos disztribúcióval fog működni. Emellett számos hétköznapi gép - [DVD] lejátszó, telefon, [PDA], háztartási gép - működését is Linuxok teszik lehetővé.