A mesterséges intelligencia (angolul Artificial Intelligence, azaz AI), a digitális korszak egyik legérdekesebb és legnagyobb technikai, szociológiai és morális kérdéseket felvető problémahalmaza.
Természetesen az első kérdés ezzel kapcsolatban az; mit nevezünk intelligenciának? Ennek definiálása az evolúció tudományáig visszavezethető, mégpedig addig, hogy mikortól nevezzük embernek az embert, melyik emberelődünknél húzzuk meg a határt. Ezekre a kérdésekre jelenleg sincs egységesen elfogadott válasz, így az intelligencia meghatározására sincs.
A műszaki területeken kicsit azért változik az intelligencia megfogalmazása, hiszen az elektronikai szerkezetek összetettsége meg sem közelíti az élő szervezetekét. A számítástechnika fejlődésével hamar elindultak azok a kezdeményezések, amelyek „gondolkodó gép” megalkotását tűzték ki maguk elé. Nagyon hamar felismerték azonban, hogy ez korántsem olyan egyszerű mint ahogy azt korábban hitték. A kutatások ezért egyrészt a problémák matematikai műveletekre történő lebontásával, másrészt ezen problémák minél hatékonyabb megoldásának fejlesztésével foglalkoztak.
Ironikus módon a különböző multimédiás és játékprogramok is segítik az AI fejlesztését. Igen korán, már a ’70-es években elkezdtek sakkprogramokat fejleszteni számítógépre, mivel a sakkfeladványokat viszonylag könnyű matematikai módszerekkel megközelíteni, így a számítási kapacitás rohamos fejlődésével egyre jobb eredményeket értek el a gépek. A fordulat 1996-ban következett be, amikor az IBM által épített Deep Blue szuperkomputer megverte Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. Azóta a meccseket változatos eredménnyel vívják, egy különbséggel, a Deep Blue teljesítményét ma, 2011-ben egy asztali PC is képes felülmúlni… Különböző egyéb játékok is igényelnek AI-t, mint pl. az egyszerű lövöldözős játékok ősatyjában a Doomban még az ellenfelek még csak álltak és vicsorogtak, ill. eszetlenül támadtak, addig a korszerű utódokban már elbújnak, cseleznek és csapatmunkára is képesek, hiszen a vásárlóközönség már nem elégszik meg kevesebbel.
Az AI kutatás persze ennél nagyobb lépésekben folyik, és általánosságban elmondható, hogy nem elsősorban egy komplex, emberi tudattal rendelkező robot létrehozása áll a központban, hanem részfeladatok minél hatékonyabb elvégzésében próbálják meg az emberi közreműködést AI-val kiváltani. Ilyenek a járműipari (vészfékező, intelligens sebességtartó, ütközéselkerülő rendszerek), repülőgépipari (robotpilóták), haditechnikai (harci robotok, célzóberendezések, robotrakéták) és informatikai rendszerek (keresőgépek, általános intelligencia).