Szócikk változásai

Szócikk neve: Neumann János
Verzió: 4  
Változtatta: Xenia
Változtatás dátuma: 2010-11-05 13:31:47
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Személyes információk:
 

                             született: 1903. december 28-án Budapesten,

                             meghalt: 1957. február 8., Washington D.C.-ben.

Iskolák
- 1913-ban a híres fasori evangélikus főgimnáziumba járt.

- 1921-ben a budapesti tudományegyetem matematika szakán tanult.

- 1923-ban Zürichben tanult vegyészetet, a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen.

- 1925- ben vegyészmérnőki diplomát szerzett.

- 1926-ban doktorált matematikából Budapesten.

Munkássága

- 1930-ban a princetoni egyetemre hívták vendégprofesszornak.

- 1933- ban kinevezték a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematika professzorává.

- 1945-ben már az elektronikus számítógép-program igazgatója a princetoni Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézetében .

Számos nyelven beszélt, otthon volt a fizikai és matematikai tudományokban, és bármikor tökéletesen fel tudta eleveníteni azt, amit egyszer hallott, látott vagy olvasott. Fejből időzett szó szerint szövegeket, olyan könyvekből, amelyeket évekkel korábban olvasott. Amikor a számítógépek érdekelni kezdték, már a világ legkiemelkedőbb matematikusa volt.

Először is az tűnt fel neki, hogy a számítógépeknek a nagyszámú kapcsolóval és kábelekkel történő programozása mennyire lassú, fáradtságos, és rugalmatlan. Felismerte, hogy a program digitális formában ugyanúgy tárolható a [számítógép] [memóriá]jában, mint az [adat]ok. Azt is látta, hogy az a soros [decimális] aritmetika, amelyet az ENIAC is használt - minden egyes számjegy reprezentálására 10 vákumcsövet pazarolva (1 bekapcsolt, 9 kikapcsolt állapotban) - helyettesíthető párhuzamos [bináris aritmetiká]val.

Az a tervezet, amelyet Ő először leírt, ma Neumann-gépként ismert. Ezt valósította meg az EDSAC, az első tárolt program [számítógép], és ez még ma, több mint fél évszázaddal később is majdnem minden digitális [számítógép] alapelve.

A Neumann-gépnek öt építőköve volt: a [memória], az aritmetikai logikai egység ([ALU]), a [vezérlőegység], valamint a bemeneti és kimeneti eszközök. A [memória] 4096 szóból, szavanként 40 0 vagy 1 értékű bitből állt. Minden szó vagy két 20 [bit]es utasítást, vagy egy 40 bites előjeles számot tárolt. Az [utasítás]okban 8 [bit] az [utasítás] típusát közölte, 12 bit pedig a 4096 [memóriaszó] egyikét azonosította. Az aritmetikai logikai egység és [vezérlőegység] együttesen alkották a [számítógép] agyát. A modern számítógépekben ezeket egyetlen lapkára integrálták, melyet [CPU]-nak (Central Processing Unit, központi feldolgozó egység) nevezünk.

Az aritmetikai logikai egységben volt egy speciális, 40 [bit]es belső regiszter, az [akkumulátor]. Egy tipikus utasítás az akkumulátor tartalmához hozzáadta egy memóriaszó tartalmát, vagy az akkumulátor tartalmát a memóriában tárolta. Lebegőpontos aritmetika nem volt a gépben, mert neumann úgy gondolta, hogy minden valamirevaló matematikusnak fejben tudnia kell követni a tizedes vessző (valójában a kettedes vessző) helyét.

Ő vetette meg a numerikus matematika alapjait. Közgazdászként a játékelméletről írt könyvet, ami még ma is meghatározó elmélete a közgazdasági tudományoknak.

Fizikusként a lökés- és robbanáshullámok vezető szakértője volt. Filozófiai és morális nézetei is egyre időszerűbbé válnak.

A Holdon krátert, Budapesten és Székesfehérváron utcát neveztek el róla. Neumann érmet ad ki a Magyar Számítástudományi Társaság.

Washingtonban halt meg 1957. február 8-án.

Forrás: Andrew S. Tannenbaum: Számítógép architektúrák