Már 1285 szócikk közül válogathatsz.

A Netpédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető internetes tudástár. Legyél Te is a Netpédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Neumann János
Verzió: 4  
Változtatta: Xenia
Változtatás dátuma: 2010-11-05 13:31:47
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Személyes információk:
 

Neumann János magyar származású matematikus.


Neumann János magyar származású matematikus.


                             született: 1903. december 28-án Budapesten,

                             meghalt: 1957. február 8., Washington D.C.-ben.

 

 

Iskolák
- 1913-ban a híres fasori evangélikus főgimnáziumba járt.

- 1921-ben a budapesti tudományegyetem matematika szakán tanult.

- 1923-ban Zürichben tanult vegyészetet, a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen.

- 1925- ben vegyészmérnőki diplomát szerzett.

- 1926-ban doktorált matematikából Budapesten.

 

Munkássága

 

- 1930-ban a princetoni egyetemre hívták vendégprofesszornak.

- 1933- ban kinevezték a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematika professzorává.

 

 

- 1945-ben már az elektronikus számítógép-program igazgatója a princetoni Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézetében .

 

 

Számos nyelven beszélt, otthon volt a fizikai és matematikai tudományokban, és bármikor tökéletesen fel tudta eleveníteni azt, amit egyszer hallott, látott vagy olvasott. Fejből időzett szó szerint szövegeket, olyan könyvekből, amelyeket évekkel korábban olvasott. Amikor a számítógépek érdekelni kezdték, már a világ legkiemelkedőbb matematikusa volt.

 

 

Először is az tűnt fel neki, hogy a számítógépeknek a nagyszámú kapcsolóval és kábelekkel történő programozása mennyire lassú, fáradtságos, és rugalmatlan. Felismerte, hogy a program digitális formában ugyanúgy tárolható a [számítógép] [memóriá]jában, mint az [adat]ok. Azt is látta, hogy az a soros [decimális] aritmetika, amelyet az ENIAC is használt - minden egyes számjegy reprezentálására 10 vákumcsövet pazarolva (1 bekapcsolt, 9 kikapcsolt állapotban) - helyettesíthető párhuzamos [bináris aritmetiká]val.

 

 

Az a tervezet, amelyet Ő először leírt, ma Neumann-gépként ismert. Ezt valósította meg az EDSAC, az első tárolt program [számítógép], és ez még ma, több mint fél évszázaddal később is majdnem minden digitális [számítógép] alapelve.

 

 

A Neumann-gépnek öt építőköve volt: a [memória], az aritmetikai logikai egység ([ALU]), a [vezérlőegység], valamint a bemeneti és kimeneti eszközök. A [memória] 4096 szóból, szavanként 40 0 vagy 1 értékű bitből állt. Minden szó vagy két 20 [bit]es utasítást, vagy egy 40 bites előjeles számot tárolt. Az [utasítás]okban 8 [bit] az [utasítás] típusát közölte, 12 bit pedig a 4096 [memóriaszó] egyikét azonosította. Az aritmetikai logikai egység és [vezérlőegység] együttesen alkották a [számítógép] agyát. A modern számítógépekben ezeket egyetlen lapkára integrálták, melyet [CPU]-nak (Central Processing Unit, központi feldolgozó egység) nevezünk.

 

 

Az aritmetikai logikai egységben volt egy speciális, 40 [bit]es belső regiszter, az [akkumulátor]. Egy tipikus utasítás az akkumulátor tartalmához hozzáadta egy memóriaszó tartalmát, vagy az akkumulátor tartalmát a memóriában tárolta. Lebegőpontos aritmetika nem volt a gépben, mert neumann úgy gondolta, hogy minden valamirevaló matematikusnak fejben tudnia kell követni a tizedes vessző (valójában a kettedes vessző) helyét.

 

 

Ő vetette meg a numerikus matematika alapjait. Közgazdászként a játékelméletről írt könyvet, ami még ma is meghatározó elmélete a közgazdasági tudományoknak.

 

 

Fizikusként a lökés- és robbanáshullámok vezető szakértője volt. Filozófiai és morális nézetei is egyre időszerűbbé válnak.

 

A Holdon krátert, Budapesten és Székesfehérváron utcát neveztek el róla. Neumann érmet ad ki a Magyar Számítástudományi Társaság.

 

Washingtonban halt meg 1957. február 8-án.


 

Forrás: Andrew S. Tannenbaum: Számítógép architektúrák

            Sulinet

            Wikipédia


            Sulinet

            Wikipédia


 









Médiapédia Patikapédia Ecopédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése