Már 1285 szócikk közül válogathatsz.

A Netpédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető internetes tudástár. Legyél Te is a Netpédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 

A PC kimenő adatainak grafikus megjelenítését végző eszköz, hívják még VGA-kártyának, vagy grafikus gyorsítónak.

A PC-k felépítése miatt a kezdetektől szükség volt egy olyan dedikált eszközre, amely a megjelenítést végzi a számítógép architektúrájában. Az első olyan számítógép amely a mai szemmel is videokártyának tekinthető eszközt tartalmazott és tömegtermelésbe került, a Commodore Amiga volt 1985 körül. A következő jelentős lépés 1991-ben történt amikor az S3 Graphics bemutatta első önálló egycsipes 2D grafikai gyorsítóját az S3 86C911-t. A kártya szinte robbanásszerű változást okozott a piacon, amelyet szinte elöntöttek a másolatok.

A számítógépek teljesítményének növekedése, illetve elterjedésének szinte exponenciális növekedése, magával hozott egy új jelenséget, a számítógépes játékok elterjedését. A korai időkben ezek primitív grafikával rendelkeztek, azonban a 2D gyorsítók elszaporodása a játékfejlesztőkre is pozitívan hatott, A játékok egyre jobb grafikával rendelkeztek, amely egyre komolyabb teljesítményt követelt meg mind a központi rendszerektől (CPU, RAM stb.), mind pedig a grafikus gyorsítóktól. Elindult az a mai napig is tartó fejlesztési spirál, amelyet a játékok és multimédiás alkalmazások, és az őket kiszolgáló alrendszerek vetélkedése hajt.

Az 1990-es évek közepére a játékokban kezdtek megjelenni az első próbálkozások a térbeli, azaz 3D grafika alkalmazására. Sokáig a gyártók a meglévő 2D chipeket próbálták alkalmassá tenni a 3D megjelenítésére, mérsékelt sikerrel. Az újabb áttörést a 3dfx Voodoo kártyája hozta meg, amely dedikált 3D gyorsítóként, a hagyományos 2D videokártyával együttműködve dolgozott. Ekkor kezdtek kiemelkedni a ma is ismert főbb GPU gyártók, mint az Nvidia, vagy az ATI. A fejlődés előrehaladtával a 2D és 3D GPU-k egy kártyára kerültek, és megjelentek a ma is ismert korszeű grafikus gyorsítókártyák.

A hardware fejlődésével természetesen a software-s fejlődés is rohamosan megindult, elsősorban a különböző grafikus API-k megjelenésével. Az egyik ilyen a professzionális grafikai alkalmazásokból „leszármazó” OpenGL volt, amire hamarosan megérkezett a Microsoft válasza is a DirectX képében. A különböző API-k és GPU-k vetélkedésének köszönhetően a grafikai megoldások egyre élethűbbé váltak, a kezdeti egyszínű felületektől mára eljutottunk odáig, hogy akár szinte élethű textúrájú emberi bőrt és azzal bevont alakzatot képesek realtime mozgatni a GPU-k. A különböző egyéb multimédiás alkalmazások magukkal hozták a mozgóképek, videók minél jobb megjelenítése iránti igényt is, így a modern videokártyák ezzel a funkcióval is bővültek. A GPU-k teljesítménye mára odáig nőtt, hogy áramfelvételük nem egy esetben meghaladja a számítógép CPU-jáét.

A videokártya piacon mára három meghatározó cég maradt, az Intel, az Nvidia, valamint az AMD/ATI. A megoldások alapjában véve kétfélék, vagy az alaplapra integrálva található meg a GPU – ez jellemzően a kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépekben gyakori – valamint az önálló videokártya, amely az igényesebb rendszerekben van jelen.

Hirdetés







Médiapédia Patikapédia Ecopédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése