E-üzlet, elektronikus üzletvitel.
A kizárólag elektronikus adatátvitelen alapuló üzleti ügyintézésre utaló kifejezés.
Eredetileg az interneten elérhető web-alapú vásárlás elnevezésére használt fogalom, melyet az
IBM kezdett el népszerűsíteni.
A kifejezés megalkotása előtt is léteztek több olyan technika, elem, mely részeiben, vagy egészében megvalósítja az elektronikus kereskedelmet (például a bankok, vállalatok közötti kereskedelmi kapcsolat, elektronikus adatcsere, egyes ma is használatos elektronikus fizetési megoldások).
Az elnevezés bevezetése az új kereskedelmi mód megszületése miatt lett indokolt a 90-es évek elején, mert megalkotói úgy gondolták, hamarosan majd mindenki így bonyolítja le vásárlásai jelentős részét.
Az eredeti meghatározás jellemzői:
- Kizárólag áru vagy szolgáltatás hirdetése, megrendelése kiskereskedelmi viszonylatban.
- Az árut vagy szolgáltatást értékesítő céget képviselő rendszer és a vásárló (természetes személy) közötti kapcsolat.
- Kizárólag internetes web-elérés útján.
Mára már nem csak termékek
internet-alapú eladását és vásárlását foglalja magában, hanem vevőszolgálatot, üzleti partnerekkel való együttműködést is.
Olyan üzleti modell, mely segítségével a gazdaság szereplői az üzleti ügyeiket elektronikus úton,
interneten keresztül intézhetik.
Bármilyen céges folyamat lehet az e-business része, akár az elektronikus levelezés is.
Az e-business kifejezés nem keverendő össze az [e-commerce]
? fogalmával, ami az e-business eredeti meghatározásának mai megfelelője, tehát kifejezetten az áruk, szolgáltatások internetes kereskedelme.
E-business megoldások megvalósításával ma már szinte minden szoftvergyártó foglalkozik, melyek nagy száma miatt azok felsorolásától eltekintünk.
Érdemes azonban megemlíteni néhányat a legelterjedtebbek közül: