Adatbázis, ahol az adatok az úgynevezett [relációs adatmodell]? szerint vannak szervezve.
A modell alapjait 1970-ben [Edgar F. Codd]? az IBM alkalmazottjaként az "A Relational Model of Data for Large Shared Data Banks" című cikkében jelentette meg. Az adatmodell legfontosabb előnye az egyszerűsége és rugalmassága.
Ezen adatbázist két dimenziós táblák (adatállományok) alkotják, a táblák sorait rekordoknak, oszlopait rekordmezőknek nevezzük. A sorok a logikailag összetartozó adatokat, az oszlopok az adatok tulajdonságait tartalmazzák.
Egy adatbázis jellemzően több adatállományból áll, a relációs adatbázis a táblák közti kapcsolatot az azonos adatértéken keresztül, az úgynevezett kapcsoló mezők alapján valósítja meg. (Például két tábla között akkor valósul meg kapcsolat, ha azonos nevű oszlopai is vannak.)
Relációs adatbázis az annak támogatására kifejlesztett adatbázis kezelő szoftverrel, illetve a relációs adatbázis szabványos hozzáférési és lekérdezőnyelvének használata esetén (SQL] megírt parancsok segítségével lehet létrehozni, szerkeszteni, lekérdezni.
A táblák részeinek megértéséhez fontos ismernünk az adat és az információ fogalmai közötti különbséget. Vegyünk egy példát:
Cipő nevű tábla:
| kulcs | lábméret | tulajdonos |
| 1 | 43 | Józsi |
| 2 | 44 | Pisti |
Ebben az esetben a "43" (44) az adat, de ha nem ismerjük az információt, nem tudhatjuk, hogy mire vonatkozik. A "lábméret" az az információ, amely segít értelmezni az adatot.
A "Józsi" (Pisti) egy újabb adat, de míg nem tudjuk ki az a Józsi (Pisti), míg nem ismerjük az adatot, mely szerint a meg nem tudjuk az információból, hogy a lábméret tulajdonosáról van szó.
A relációs adatbázisrendszerek főbb elméleti alapfogalmai:
- Reláció: A relációs modellben az adatok kétimenziós táblázatban való elrendezése.
- Attribútum: A reláció fejrészében található (oszlopfejléc), általában megadja az abban az oszlopban szereplő adatok jelentését.
- Relációséma: A reláció neve és a reláció-attribútumok halmaza együtt. Például: Tulajdonos(lábméret, magasság, súly, szemszín)
- Adatbázisséma: A relációs modellben a terv 1 vagy több relációsémát tartalmaz. A reláció sémákból álló halmazt a relációs adatbázissémának nevezzük.
- Sor: A tábla sorai, melyek különböznek a fejléc sorától. A reláció minden egyes attribútumához tartozik a sorban egy komponens. Például: (Józsi, 43, 180, 82, barna)
- Értéktartomány: A relációs modellben követelmény, hogy minden sor minden komponense elemi típusú legyen, pl.: szám vagy karaktersorozat.
- Egyenértékű ábrázolási mód: Relációnak mind a sémája, mind a sorai halmazok. MEgjelenítési sorrendjük lényegtelen, a reláció-attribútumok sorrendje is felcserélhető, ez a relációt nem változtatja meg.
A relációs adatbázisokban leggyakoribb adattípusok:
- szám (NUMBER)
- rögzített hozzúságú szöveg (CHAR)
- változó hosszúságú szöveg (VARCHAR)
- dátum (DATE)
- idő (TIME)
- dátum és idő (TIMESTAMP)
- hosszú szöveg (long varchar – character large object – CLOB)
- nagyméretű bináris (long binary – binary large object – BLOB)
Minden oszlopnak meghatározható egy úgynevezett (default) alapérték, mely akkor jelenik meg, ha az adott táblázat valamely sorában nem töltjük ki azt.
A táblákban meg kell jelölni az úgynevezett "kulcs"mezőt, mely minden rekordban egyedi (általában szám).
A relációs adatbázisokat úgynevezett adatbázis-kezelő rendszer (RDBMS - Relational Database Management System) segítségével tudjuk kezelni. A relációs adatbázisok szabványos adatdefiníciós, adathozzáférési és lekérdezőnyelve az SQL.
Leggyakrabban használt adatbázis-kezelők:
- Oracle
- MS-SQL
- SyBase
- FireBird
- MaxDB
- MySQL
- postgreSQL
- SQLite