UNICODE
A számítógépipar nagyrészt az Egyesült Államokban fejlődött ki, ami az ASCII karakterkészlethez vezetett. Az ASCII kiváló az angol nyelvterületen, de kevésbé jó más nyelvekhez. Gond merül fel az ékezetekkel, diakritikus jelekkel. Sok nyelvnek teljesen eltérő abc-je van, amelyek hiányoznak az ASCII karakterkészletéből.
Az ASCII kibővítésére tett első próbálkozás az [IS 646]? volt, amikor újabb 128 karaktert adtak hozzá, ez a 8 bites [Latin-1]? kód volt. A következő az [IS 8859]? volt, amely bevezette a kódlap fogalmát. Az IS 8859-2 kezeli a magyar nyelv karaktereit.
A kódlapos megközelítés problémája, hogy a programoknak számon kell tartaniuk, melyik kódlap az aktív, nem lehet keverni a különböző kódlaphoz tartozó karaktereket, továbbá, hogy a japán és a kínai nyelvet teljesen kihagyták.
Erre a problémára hoztak létre egy teljesen új rendszert, az UNICODEt. Az UNICODEt már támogatja néhány programozási nyelv (pl.Java), néhány operációs rendszer (pl. Windows XP). Alapötlete, hogy minden karakterhez és szimbólumhoz egy állandó, 16 bites értéket kell rendelni, amit kódpozíciónak neveznek. Nincsenek sok[bájt]?os karakterek, és speciális [vezérlőkód]?ok.
16 bites szimbólumokkal, 65536 kódpozícióval rendelkezik. A kódpozíciók 16-osával [blokk]?okra vannak osztva. Minden jelentősebb ábécé néhány egymás utáni zónát foglal el. Minden nyelvhez több kódpozíciót rendeltek, mint ahány betűje van. Ez azért van, mert egy betűnek több formája is van – kisbetű, nagybetű.
Kódpozíciót rendeltek a diakritikus jelekhez (112 db), írásjelekhez (112 db), alsó és felső indexekhez (48 db), pénznemek jeleihez (48 db), matematikai szimbólumokhoz (256 db), geometriai formákhoz (96 db) és egyéb értékes jelekhez 192).
Nemzetközi használattal sok problémát megold, de nem vonatkozik a világ összes problémájának a megoldására. Pl., míg a latin abc sorrendben van, a Han ideogramok nincsenek. Másik probléma, hogy folyamatosan új szavak jönnek létre.
Forrás: Andrew S. Tanenbaum: Számítógép architektúrák