Az angol Compact Disc (kompakt lemez) kifejezés rövidítése.
Tárolóeszköz, mely a rá felvitt adatokat optikai úton tárolja. Kezdetben 650 MB volt alkalmas, mára már kizárólag 700 MB-os kivitelben kapható.
Adat, hang, kép digitális tárolására alkalmas.
Az adatokat a polikarbonát hordozó alatt elhelyezkedő filmszerű festékrétegbe préselt, vagy lézerdiódával égetett kráterek (pit) és érintetlen részek (land) elhelyezkedéséből olvassuk ki az adatokat.
Az olvasásra használt lézerfény visszaverődésének intenzitásából, illetve annak változásából dönthető el, hogy az adott bit a kettes számrendszer szerinti 1, vagy 0 értékű.
A visszaverődő fényerősség hirtelen változása (pit-land vagy land-pit) jelenti az 1-et, a változatlanság (pit-pit, vagy land-land) a 0-át.
Fizikai méretek:
kör alakú polikaprbonát lemez
- Átmérő: 120 mm
- Vastagság: 1,2mm
Fajtái:
- préseléssel készült - csak olvasható (például CD-ROM, zenei CD, sorozatban gyártott adat, szoftver és egyéb lemezek)
- CD-R - írható (számítógépes, vagy asztali CD-íróban égetéssel készített lemezek)
- CD-RW - újraírható, tehát többször törölhető, írható (számítógépes, vagy asztali CD-íróban égetéssel készített lemezek)
Története:A 60-as évek közepétől merült fel az optikai adattárolók fejlesztésének igénye azzal a céllal, hogy nagy adatsűrűségű eszközt hozzanak létre, melynek adatai optikai úton legyenek olvashatók.
Olyan nagy cégek kezdtek bele a fejelsztésbe többek között egymástól függetlnenül, mint az amerikai [ODC]?, a [Plilips]?, a [Thomson]?, vagy a Sony.
A technológiat már az 1970-es évek elején kidolgozták, de gyártásra alkalmasá csak 1979-re tudták tenni.
1979-ben a [Philips]? és a Sony közös kutatócsoportot hozott létre, mely munkája eredményeként a [Philips]? az általános gyártási eljárást, a Sony a hibakorrekciós eljárást szabadalmaztatta.
1982-ben jelent meg a szabványosított CD-A nevű "lézer hanglemez".
A CD-t elsősorban a bakelit hanglemezek kiváltására tervezték, de inkább mint adathordozó érte el sikereit, annak ellenére, hogy kezdetben kizárólag zeneszámok tárolására alkalmazták.
1985-benn a CD-ROM-ot.
Az adattárolási folyamat:
- Bevezető és tartalmi rész (lead-in), a lemez tartalomjegyzéke (belső 4 mm)
- Programrész az adatok számára (középső 33 mm)
- Záró rész (lead-off) az adatokat elhatárolására (külső 1 mm)
A CD mai utódja a jóval nagyobb kapacitású (egyoldalas egyrétegű lemez esetén 4,7 GB) DVD, bár hanglemezként még mindig a CD-ket forgalmazzák.