Elektronikai alkatrész mely egyenirányításra, rádiójelek modulálására szolgál. Félvezető kristályt tartalmaz, melyen p és n típusú réteget képeznek.
Működését leegyszerűsítve így jellemezhető: az egyik irányban engedi folyni az áramot, a másik irányban nem.
Áramköri jele:
A jelölés szerint a háromszög csúcsa felé folyhat az áram a másik irányba nem.
A jelölés szerint a háromszög csúcsa felé folyhat az áram a másik irányba nem.Történet:
Az első diódák az elektroncsövek voltak, melynek működési elvét [Thomas Edison]? 1880-ban szabadalmaztatta.
Már 1873-ban fedezte fel az elektoncsöves dióda működését [Frederick Guthrie]?, ám vele párhuzamosan 1874-ben [Karl Ferdinand Braun]? német kutató a kristály alapú diódát fejlesztette ki.
1899-ben Braun szabadalmaztatta a kristály-egyenirányítónak elnevezett találmányt, melyet 1990-ben [Greenleaf Whittier Pickard]? az első kristály-diódás rádiójában alkalmazott.
Akkoriban e találmányokat egyenirányítónak nevezték 1909-ig, amikor egy brit fizikus, [William Henry Eccles]? a görög di-ode (két-út) szóból megalkotta a ma is használatos dióda elnevezést.
Az elektroncsöves diódákat a 20. század nagy részében használták jelfeldolgozó berendezésekben (többek között rádió, televízió, hangerősítő), tápegységekben.
Jelenleg kivételes területeken használják csak, nagy feszültségű berendezésekben, és kiváló hangminőséget igénylő Hi-Fi erősítőkben, és hangszer, főleg gitár-erősítőkben.
Félvezető diódák fajtái:
- nagyfrekvenciás dióda
- hálózati egyenirányító dióda
- Zener-dióda - feszültségszabályozó
- LED-dióda (Light-emitting Diode) - jelzőlámpaként használható
- szolár-elektromos dióda - a fényt villamos árammá alakíja
- Gunn és alagút-dióda - rezgéskeltőként használt
- varaktor-dióda - a hangoláshoz használható
- PIN-dióda - gyors kapcsolóként használják
- IMPATT-dióda - erősítő-dióda