Netpédia szócikk találomra
Videokártya
A PC kimenő adatainak grafikus megjelenítését végző eszköz, hívják még VGA-kártyának, vagy grafikus gyorsítónak.
A PC-k felépítése miatt a kezdetektől szükség volt egy olyan dedikált eszközre, amely a megjelenítést végzi a számítógép architektúrájában. Az első olyan számítógép amely a mai szemmel is videokártyának tekinthető eszközt tartalmazott és tömegtermelésbe került, a Commodore Amiga volt 1985 körül. A következő jelentős lépés 1991-ben történt amikor az S3 Graphics bemutatta első önálló egycsipes 2D grafikai gyorsítóját az S3 86C911-t. A kártya szinte robbanásszerű változást okozott a piacon, amelyet szinte elöntöttek a másolatok.
A számítógépek teljesítményének növekedése, illetve elterjedésének szinte exponenciális növekedése, magával hozott egy új jelenséget, a számítógépes játékok elterjedését. A korai időkben ezek primitív grafikával rendelkeztek, azonban a 2D gyorsítók elszaporodása a játékfejlesztőkre is pozitívan hatott, A játékok egyre jobb grafikával rendelkeztek, amely egyre komolyabb teljesítményt követelt meg mind a központi rendszerektől (CPU, RAM stb.), mind pedig a grafikus gyorsítóktól. Elindult az a mai napig is tartó fejlesztési spirál, amelyet a játékok és multimédiás alkalmazások, és az őket kiszolgáló alrendszerek vetélkedése hajt.
Az 1990-es évek közepére a játékokban kezdtek megjelenni az első próbálkozások a térbeli, azaz 3D grafika alkalmazására. Sokáig a gyártók a meglévő 2D chipeket próbálták alkalmassá tenni a 3D megjelenítésére, mérsékelt sikerrel. Az újabb áttörést a 3dfx Voodoo kártyája hozta meg, amely dedikált 3D gyorsítóként, a hagyományos 2D videokártyával együttműködve dolgozott. Ekkor kezdtek kiemelkedni a ma is ismert főbb GPU gyártók, mint az Nvidia, vagy az ATI. A fejlődés előrehaladtával a 2D és 3D GPU-k egy kártyára kerültek, és megjelentek a ma is ismert korszeű grafikus gyorsítókártyák.
A hardware fejlődésével természetesen a software-s fejlődés is rohamosan megindult, elsősorban a különböző grafikus API-k megjelenésével. Az egyik ilyen a professzionális grafikai alkalmazásokból „leszármazó” OpenGL volt, amire hamarosan megérkezett a Microsoft válasza is a DirectX képében. A különböző API-k és GPU-k vetélkedésének köszönhetően a grafikai megoldások egyre élethűbbé váltak, a kezdeti egyszínű felületektől mára eljutottunk odáig, hogy akár szinte élethű textúrájú emberi bőrt és azzal bevont alakzatot képesek realtime mozgatni a GPU-k. A különböző egyéb multimédiás alkalmazások magukkal hozták a mozgóképek, videók minél jobb megjelenítése iránti igényt is, így a modern videokártyák ezzel a funkcióval is bővültek. A GPU-k teljesítménye mára odáig nőtt, hogy áramfelvételük nem egy esetben meghaladja a számítógép CPU-jáét.
A videokártya piacon mára három meghatározó cég maradt, az Intel, az Nvidia, valamint az AMD/ATI. A megoldások alapjában véve kétfélék, vagy az alaplapra integrálva található meg a GPU – ez jellemzően a kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépekben gyakori – valamint az önálló videokártya, amely az igényesebb rendszerekben van jelen.