Willard Sterling Boyle
Nobel-díjas kanadai fizikus.
Született: 1924. augusztus 19. Amherstben (Kanada, Új-Skócia tartomány), kanadai és amerikai állampolgár.
Gyermek korában orvos szüleivel Quebecbe költöztek. 14 éves koráig otthon tanult, majd a középiskolát a Montreáli Lower Canada College-ben végezte.
Felsőfokú tanulmányait a II. Világháború miatt 1943-ban félbeszakította, és belépett a Kanadai Királyi Haditengerszetbe (Royal Canadian Navy).
A Brit Királyi flottánál repülni tanult, repülőgéphordozón szolgált a háború végéig.
A quebec-i McGill University-n 1947-ben BSc, 1948-ban MSc, majd 1950-ben PhD tudományos fokozatot szerzett fizikából.
Miután doktori címét átvette, a Canada's Radiation Lab munkatársa, két évig a Kanadai Királyi Katonai Kollégium (Royal Military College of Canada) tanára volt.
1953-tól az amerikai Murray Hillben működő Bell Laboratories kommunikáció-tudományos részlegének igazgatója volt.
1962 és 1964 között részt vett az Apolló űrprogramban, majd visszetért a Bell Labs-hoz, ahol 1969-ben munkatársa George E. Smith segítségével kidolgozta CCD-szenzor (töltés-csatolt eszköz) működési elvét. Ez az eszköz forradalmasította a digitális képalkotást, mára ez a [digitális fényképezőgép]?ek, kamerák "szeme".
1979-ben vonult vissza.
Díjai:
1973 - Franklin Institute's Stuart Ballantine Medál
1974 - IEEE Morris N. Liebmann Memorial Díj
2006 - Charles Stark Draper Díj,
A 2009. október 6-án a Svéd Királyi Tudományos Akadémia jóvoltából Boyle és társa George E. Smith megosztott Fizikai Nobel-díjban részesült
a CCD feltalálásáért, osztozva Charles K. Kao-val, aki az optikai szálon keresztüli fénytovábbítás területén elért eredményeiért a másik fél Nobel-díjat kapta.