A hipertext vagy hiperszöveg (az angol hypertextből) legáltalánosabb értelmében olyan adatbázist jelent, amelynek részei össze vannak kapcsolva bizonyos logika alapján, és így az adatbázis egészében ugrálni lehet.
Maga a logika egyáltalán nem új, hiszen a nyomtatott könyvek hivatkozási rendszere ezt már megvalósította, igaz, a köztük levő ugrálás jóval nehézkesebb volt, esetenként lehetetlen. A web feltalálásával és az URL-ek bevezetésével maga a web vált a legnagyobb létező hiperszöveggé, amelynek hálózatában elvileg végtelenül lehet barangolni. Az elv első megfogalmazójának Vannevar Busht tartják (1945), a fogalom megalkotójának pedig Theodor Nelsont (1965). A hipertext teljesen megváltoztatta a lineáris szövegek, könyvek által lehetővé tett olvasási és tanulási szokásokat: a hálózatszerűen kapcsolódó szövegek másfajta logikát, tájékozódási és értelmezési készségeket kívánnak meg és fejlesztenek ki (az e-learning módszerei már építenek is ezekre a készségekre).
A hipertext jelensége nem maradt a számítástechnika területén belül, számos regény készült ezzel a technikával, illetve az irodalomelmélet területén is egy új interpretációs irányzatot eredményezett, amelyben a szöveget hipertextként határozzák meg, szembeállítva a szöveg lineáris elgondolásával.