Kondenzátor mikrofon
A kondenzátor mikrofon a legmagasabb minőségi igényeket is kielégítő mikrofon típus. Stúdiótechnikában alkalmazzák, legtöbbször akusztikus zenei felvételeknél.
Az átalakítást egy kondenzátorként funkcionáló metódus végzi. Ellentétben a dinamikus mikrofonokkal, a működésükhöz áramellátás szükséges, a rögzített hang erősebb, teltebb, és nem ideális zajos környezetben való hangrögzítésre. Mivel a membránnak nem kell mozgatnia a lengőtekercs tömegét, így az impulzusvételük is sokkal jobb. Érzékenységük viszont nagyobb a dinamikus mikrofonénál, ezért gyakran használják nagy terek kihangosításához.
Az ellenelektródától 20-30 mikrométer távolságra egy néhány milliméter vastagságú fémhártya helyezkedik el. Egyik fegyverzete maga a membrán, mely arany, réz vagy alumínium bevonatú műanyag fólia. Másik fegyverzete egy általában fémmel gőzölt kerámia vagy fémdarab. A kondenzátorra egyenáramot kapcsolnak. A hanghullámoktól a membrán mozgásba jön. A hangnyomás változás kapacitásváltozással jár, ami feszültségváltozást hoz létre. A membránt érő hangfrekvenciális rezgés arányos a keletkezett feszültséggel, ami közvetlenül nem feldolgozható, teljesítménye nagyon alacsony. Így a kondenzátor mikrofonokban mindig erősítést alkalmaznak. Erősítés után a néhány mega Ohm-os jelet, párszáz ohmos jellé alakítják.
A mikrofon minőségét a házába épített távtáplált [erősítő]? minősége határozza meg. Távtáplálásnál a mikrofon kimeneti jelvezetékei +48Vos [ellenfeszültség]?et kapnak. A föld a 0V-os pont. Minél kisebb a membrán, annál lineárisabb a frekvenciaátvitel, viszont annál nagyobb a zaj.
Két csoport alakul ki így, a kismembrános típusra a korrekt frekvencia és fázismenet jellemző, míg a nagymembránosra nagyobb kimenő feszültség, és elszínezettebb zaj. Többnyire változtatható karakterisztikájúra építik.
Kondenzátor mikrofon