Szócikk változásai

A Facebook története 2003-ban kezdődött, amikor a Harvard egyetem elsőéves hallgatója, Mark Zuckerberg, szórakozásból készített egy kis programot „Facemash” címmel, amellyel két különböző portré közül szavazással lehetett eldönteni melyik tetszik jobban. Mivel fel akarta pörgetni az érdeklődést, ezért betört az egyetem szerverére, és onnan töltötte le a hallgatók fényképeit. Időközben feltűnt neki, hogy az egyetemnek nincsen egységes és teljes „facebook”-ja azaz olyan nyilvántartása, ahol a hallgatók képei mellett az alapinformációk megtalálhatók lennének. A kis program hatalmas népszerűségre tett szert, azonban ez kis híján Zuckerberg kicsapásához vezetett, mivel a Harvard vezetősége felelősségre vonta a betörésért, ám végül megúszta. A szemeszter folyamán kibővítette a projektet, és egy, a művelődéstörténeti tanulmányi vizsgára felkészítő eszközt hozott létre, azzal hogy mintegy 500 római kori képet töltött fel, amelyek mellett lehetőség volt kommentelésre, azaz a hallgatók megoszthatták gondolataikat az adott művészeti alkotásokról.

A következő szemeszterben Zuckerberg elkezdett egy új projekten dolgozni, amely a „Thefacebook” nevet kapta és az előző évi Facemash programon alapult. Az új oldal indulása után néhány nappal, három végzős iskolatársa – név szerint, Cameron Winklevoss, Tyler Winklevoss, és Divya Narendra – azzal vádolta meg, hogy Zuckerberg becsapta őket. Azt állították, hogy Zuckerberg közösen akart velük egy hasonló profilú oldalt indítani, és ehhez ötleteket kért tőlük, azonban ezeket a saját projektjéhez használta fel. A három diák később be is perelte Zuckerberget, és a per a mai napig is folyik.

A pénzügyi siker nem váratott sokáig magára; 2007 őszén a Microsoft 240 millió dollárért megvásárolta a Facebook részvényeinek 1,6%-át, ezzel a cég értékét 15 milliárd dollár körül állapították meg. Egy 2010. novemberi becslés szerint ez az érték 41 milliárd dollár közelébe emelkedett.

A tagság először csak a Harvard College tanulóira korlátozódott és igen hamar a diákok jelentős többsége csatlakozott is az oldalhoz. Az egyre több felhasználó azonban nagyobb erőforrást is igényelt, ezért végül Zuckerberg mégis kénytelen volt társakat maga mellé venni. Ekkor csatlakozott hozzá Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz, Andrew McCollum, és Chris Hughes. A segítségükkel az oldalt kiterjesztették a Yale-re, majd a Stanford és a Columbia következett, majd az USA és Kanada többi egyeteme. Időközben a névből kihagyták a „The” névelőt, így lett az oldal végleges neve Facebook.

2004 nyarán megalakult a cég, amelynek elnöke Zuckerberg tanácsadója Sean Parker lett és hamarosan megérkezett az első befektető is, a PayPal egyik társalapítója, Peter Thiel személyében. 2005-ben létrehozták a középiskolásoknak szánt változatot, amely kezdetben meghívót követelt meg a tagsághoz. Később a Facebook kiterjesztette a csatlakozás lehetőségét olyan nagy cégek munkatársai számára, mint a Microsoft és az Apple. Végül 2006. szeptember 26-án a Facebook bárki számára nyitottá vált. Mindössze néhány alapkövetelménynek kell megfelelni; a felhasználónak legalább 13 évesnek kell lenni és valós e-mail címmel kell rendelkeznie, és csak a saját valódi személyazonosságával regisztrálhat.

A pénzügyi siker nem váratott sokáig magára; 2007 őszén a Microsoft 240 millió dollárért megvásárolta a Facebook részvényeinek 1,6%-át, ezzel a cég értékét 15 milliárd dollár körül állapították meg. Egy 2010. novemberi becslés szerint ez az érték 41 milliárd dollár közelébe emelkedett.

A kezdeti néhány száz felhasználóból szinte pillanatok alatt lett néhány százezer, majd millió. A 100 milliós határt 2008-ban lépte át, és még ebben az évben felhasználószámban utolérte és le is körözte a legfőbb riválist a MySpace-t. A fejlődés töretlen maradt, 2011 januárjában az aktív felhasználók száma meghaladta a 600 milliót. Ezzel immár nemcsak üzleti értelemben vált jelentős szereplővé, de társadalmi, sőt politikai hatást is gyakorol szerte a világon.

Természetesen hamar létrejöttek a különböző nyelvi változatok, és 2009 nyara óta a Facebook már magyar nyelven is elérhető. Ezzel egyébként itthon is robbanásszerű fejlődésnek indult, és alig egy év alatt lekörözte az addig egyeduralkodó Iwiw-et.

A kezdeti néhány száz felhasználóból szinte pillanatok alatt lett néhány százezer, majd millió. A 100 milliós határt 2008-ban lépte át, és még ebben az évben felhasználószámban utolérte és le is körözte a legfőbb riválist a MySpace-t. A fejlődés töretlen maradt, 2011 januárjában az aktív felhasználók száma meghaladta a 600 milliót. Ezzel immár nemcsak üzleti értelemben vált jelentős szereplővé, de társadalmi, sőt politikai hatást is gyakorol szerte a világon.

Természetesen hamar létrejöttek a különböző nyelvi változatok, és 2009 nyara óta a Facebook már magyar nyelven is elérhető. Ezzel egyébként itthon is robbanásszerű fejlődésnek indult, és alig egy év alatt lekörözte az addig egyeduralkodó Iwiw-et.

A Facebook API-ja nyitott, ezért bárki megírhatja a maga widgetét, alkalmazását hozzá. Természetesen mára se szeri se száma a különböző játékoknak, szórakoztató alkalmazásoknak, mint pl. a Farmville, a Foursquare, vagy éppen a Badoo. A nyitottságnak köszönhető az is – ami szintén óriási lépés volt a sikerhez vezető úton – hogy rendkívül gyorsan sikerült adaptálni a rendszert az egyre jobban terjedő smartphone-okra, méghozzá minden fontosabb mobil oprendszerre (Android, iOS, Bada, vagy éppen WinPhone7).

A Facebook API-ja nyitott, ezért bárki megírhatja a maga widgetét, alkalmazását hozzá. Természetesen mára se szeri se száma a különböző játékoknak, szórakoztató alkalmazásoknak, mint pl. a Farmville, a Foursquare, vagy éppen a Badoo. A nyitottságnak köszönhető az is – ami szintén óriási lépés volt a sikerhez vezető úton – hogy rendkívül gyorsan sikerült adaptálni a rendszert az egyre jobban terjedő smartphone-okra, méghozzá minden fontosabb mobil oprendszerre (Android, iOS, Bada, vagy éppen WinPhone7).