Optikai szálon történő adatátvitel forradalmasította a szélessávú adattovábbítást, hiszen mindamellett, hogy fizikailag ellenállóbb mint az addig használt rézből készült csavart érpárból gyártott kábelek, az adattovábbítás sebessége is jóval nagyobb, hiszen az optikai úton (fény formájában) halad rajta. Könnyen belátható, hogy a kisfeszültségű áramként (fémben haladó szabad elektronok) továbbított adat jelentősen lassabb, mint a fény.
Eredetileg nagy tisztaságú kvarcból előállított üvegszál, melyet több rétegű védőburkolat vesz körül.
Mostanra így definiálhatjuk: olyan átlátszó szál, melyben a fény a teljes fényvisszaverődés elve alapján halad. A héj által védett üveg- vagy műanyag magból áll, a visszaverődés a mag és a héj határán jön létre.
Működése: az optikai szál egyik végén belépő fényimplulzus a vezeték teljes hosszán az őt körülvevő kisebb optikai törésmutatójú héj és a szál határán teljes visszaverődést szenved, ezért az a vezeték hajlítása esetén is a szál másik végén fog kilépni.
A fényforrás általában LED, vagy lézer dióda, mert ezek félvezetők, fényük nagyon jól fókuszálható, a rajtuk átfolyó áram erősségével intenzitása változtatható.
Fényérzékelőként használt alkatrész a fotótranzisztor, mely szintén félvezető, ami a kristályra eső fény erősségétől függő kimeneti jelet állít elő.
Használata a telekommunikációban terjedt el leginkább, hiszen mára szinte minden gerinchálózat optikai kábeleket használ az adattovábbításra hatékonysága és a rézvezetőkkel szembeni alacsonyabb fajlagos költségei miatt.
Nem zavarérzékeny, nem sugároz (lehallgatás ellen az optikai kábel sem ad tökéletes védelmet).
A először optikai kábeleket az orvostudományban használtak, 1956-ban a gasztroszkóp (egy a gyomor belsejét vizsgáló eszköz) kifejlesztői.
Ezek a kábelek nagyon sok veszteséggel működtek, így kapacitásuk maximum 20 méteres továbbítást tett lehetővé.
1965-ben Charles K. Kao és [George A. Hockham]? fedezték fel, hogy a veszteség oka az optikai kábelek anyagának szennyezettsége, következésképp ezt a hibát nagy tisztaságú kvarcüveg használatával orvosolni lehet.
1966-ban Charles K. Kao a száloptika áttöréséhez vezető felfedezést tett, kiszámította hogy különösen tiszta üvegből készülő szálakon sok száz kilométerre is küldhetők fényimpulzusok.
Kijelentette, hogy az optikai szálak kommunikációban kizárólag akkor alkalmazhatók, ha csillapításuk 20 dB/km alá csökkenthetők. (A 20 dB/km csillapítás esetén, a szál egy kilométerenként a jel energiájának 99 százalékát nyeli el.) A mai optikai kábelek vesztesége 0,2 - 0,3 dB/km, tehát egy kábelszakasz erősítés nélkül 100 km hosszú is lehet.
Felépítése:
- Mag: 8 µm
- Köpeny: 125 µm
- Lágy burkolat: 250 µm
- Kemény burkolat 400 µm
Az optikai kábel több (10, 100, több 1000) optikai szál egy kötegbe összefogva.
Főbb felhasználási területei:
- Hírközlés:
- telefon
- számítógépes hálózatok
- Orvosi alkalmazások:
- több száz vagy ezer szálat fognak kötegbe, a belső szervek vizsgálatához így juttatnak fényt
- műtéteknél,
- endoszkópos vizsgálatoknál
- Optikai szálakból készült lámpák