A betárcsázós Internet (dial up) a telefonelőfizetésre alapuló szolgáltatás. Az előfizető telefonjához egy modem csatlakozik, amely a tárcsázás után kapcsolódik az Internetszolgáltató modeméhez. A kapcsolat létrejötte után irányítják át a felhasználót az Internetre. A kapcsolódási forma előnye az, hogy nincs szükség más infrastruktúrára, mint a már kiépített telefonos hálózatra. A szélessávú technológiák ma már egyre inkább kiszorítják a piacról, és csak olyan hátrányos helyzetű vagy elzárt vidékeken használják, ahol infrastruktúra hiányában a szolgáltató nem kínál más lehetőségeket.
A betárcsázós Internet két legfontosabb hátránya a következő: először is, a telefonvonal megszakadásával az adatforgalom is megszakad. Egyes szolgáltatók ezt a lehetőséget korlátozásra is felhasználták, ha az előfizető megközelítette előfizetése korlátait, és csak fizetés ellenében létesítettek újra kapcsolatot.
A másik hátrány a sebességkorlátokból adódik: ez a fajta kapcsolat legfeljebb 56 Kbit/s sebességre képes, és a telefonvonalon zajló beszélgetések zörejei nagy mértékben ronthatják a kapcsolat minőségét. Ezzel magyarázható, hogy a világ legnagyobb részén már a [szélessávú internetkapcsolat]?ok terjedt el, a kábeles és a különféle DSL-technológiáknak köszönhetően.